Vajon mi az a határ, amit ha nem tartunk tiszteletben, sokkal lejjebb zuhanunk, mint azt valaha gondoltuk volna? Ha egyáltalán észrevesszük, hol is tartunk…
Kikapcsolták ma nálunk a gázt. Hiába lobogtattam az igazolásomat a befizetett összegről, mintha meg sem látta volna. Felhívta a központját, ott is mondták neki, hogy beérkezett a pénz, csak könyvelés alatt van még, ő akkor is kikapcsolta. Engem kijátszott, s azt hajtogatta, hogy félre tetszik érteni valamit, engedjem csak be, had nézze meg az órát, miközben leszerelte, majd visszaszerelte a gázórát. Én pedig, naivan, bízva az emberi gondviselésben, azt gondoltam, hogy valamit ellenőriz csak, talán mégsem kikapcsolja, miközben próbáltam megértetni vele, hogy ki van fizetve. Az ügyfélszolgálaton rögtön elindították a visszakapcsolási folyamatot, de ők nem kapcsolhatták vissza, mert nem volt Munkalapjuk! hozzá. Holnap visszakapcsolják, mondták.
Ezen is túl vagyok. Túléltem egy gázkikapcsolást is. Nagy ügy. Ráadásul jogtalanul. De ami igazán bánt, a gázszerelő szívtelensége, miközben a gyerekeim még kedvesen beszélgettek is vele. Fel sem merült benne, hogy mivel amúgy is rendezve van a tartozás, hogy nem kapcsolja ki, nem él vissza a jóindulatommal, hanem azt írja be a munkalapjára, hogy nem voltunk itthon.
Ő gyakorlatilag feláldozott minket, a biztos munkavégzése érdekében, észre sem véve, hogy sokkal többet veszít, mint nyer ezen. Ő nekem kárt okozott, az egész szolgáltatójával a háta mögött. De nemcsak nekem, hanem annak a két ártatlan gyereknek is, akik őszinte és tiszta szeretettel fogadták.
Vajon érdemes ennyire vaknak lenni a munkánk érdekében? Vajon ő ezért jutalmat kap? Kívánom neki, hogy jó sok pénz legyen az, amiért megérte rosszindulatúnak lenni. Vajon boldog az ilyen ember? S egy hasonló helyzetben a saját lányával, s unokájával is ugyanígy járna el? Becsapná, megfosztaná a szolgáltatástól, jogtalanul, kedvességet színlelve? Nehogy hibát kövessen el a munkája során, ha már ez van kiadva.
Ez az a típusú ember ráadásul, aki ha úgy érzi, butaságokat beszél a másik, még lenézően ki is oktat. Erre idejön, s meggyőz róla engem, hogy ő maga mennyire szemellenzős, kikapcsolja a gázt azért, hogy holnap visszakapcsolhassák, én meg beperelhessem őket akár, ha még a kikapcsolási díjat is rám akarják verni. De ő rögtön nem kapcsolhatja vissza, mert nincs hozzá munkalapja. Fekete komédia.
Amikor elmentek, a sírás kerülgetett. Nem azért ami történt, hanem ahogy történt. Ahogy nem is akart látni minket, nem akart emberszámba venni minket lelke mélyén, csak a nagy multi robotgépe hajtotta belülről: csináld, ne törődj senkivel, ne is vedd észre, hogy emberileg mekkorát hibázol, csak csináld, s menj a következő állomásra. Mint egy robot. Valódi érzések nélkül.
Hát ezért kell, hogy odafigyeljünk egymásra.
Egy szép napon ez az ember arra ébred majd, hogy hiába a jóságos nagypapa külső, már senki sem fog figyelni rá, s ha spontán helyzetben így viselkedik, idővel a családja is elkerüli, mert nem tud önmaga lenni, valakinek mindig meg kell felelnie, egy nála nagyobb hatalomnak. S ezt még véletlenül sem önmagában fogja keresni.
Tegnap az emberi jóindulatban való kételyeimet írtam ki magamból, jobbra a negatív, balra a pozitív gondolatokat, átfordítva jóra, az előzőt, elme nagytakarítás technikával.
Erre ma jött ez a tapasztalás. Nem tudtam haragudni rá, inkább szomorúságot éreztem miatta, maga az ember miatt.
De ettől függetlenül nem csökken az emberi jóindulatba vetett hitem, sőt, tudom jól, hogy ha elsőre nem a vágyott kép jön be, hanem pont az ellentétje, az csak amolyan felkészülési idő, kicsit talán próbatétel is, elmetrükk. Ha el hisszük, hogy a nagyobb jó ott van akkor is, ha még nem látszik, hamarabb megérkezik, mint gondolnánk. Csak legyünk kitartók, s bízzunk a gondviselésben.
Mert ez is csak egy lecke. Van aki megbukik rajta, van aki nem. Kiabálhatnék kígyót-békát is rá, de nem teszem. Inkább azt kívánom, tanulja meg ő is a leckét, ha már készen áll rá.
Kiírtam magamból a jóindulat kételyeimet, átformáltam, s másnap egy mézes mázos nagyapó külső mögé bújt rosszindulat kobold jelent meg. Bántott, hogy így állt hozzánk, nem volt angyali a valódi természete, s kemény leckéket kell még átélnie, mire megérti, hogy milyen érzést okozott másoknak. Gondolom nemcsak engem csapott már be, élete során.
Ebből is látszik, hogy működik a kiírásos módszer amúgy, erőteljesen, mert ez a tapasztalás is erős volt, megérintett, fájdalmat éreztem miatta.
Sokunknak sérült az ősbizalma, az egymásba vetett hite, hogy jóban rosszban, bármikor, bárhol számíthatunk egymásra. Közhelyes? Sajnos annak hangzik, pedig mennyivel könnyebb lenne így élni, s ha jobban megnézzük a történéseket, kiderül, hogy a látszólagos támadások, pl szolgáltatók, biztosítók, behajtó cégek részéről, milyen emberi összefogásokat tudnak létrehozni. Pedig nem ez a céljuk, ők csak bombázni, pénzhez jutni akarnak.
Olvasgatom a jogi fórumot, mert tavasz óta, két havonta kezdett ki valamilyen, szinte már nem is emberi tudattal felfogható érvekkel ilyen olyan biztosító, szolgáltató, akármi.
De nemcsak engem, ahogy látom, sokunkat.
Külső szemmel, mintha elakarnák lehetetleníteni az élet-, mozgás terünket, el akarnának üldözni ebből az országból, élhetetlenné téve mindent. S gyakorlatilag közel 2012 is, ahol ínséggel rémísztgetnek.
De ők már most nyomorúságossá próbálják tenni a mindennapokat, annak ellenére, hogy van gáz, víz, villany, mindennapos szinten. Hogy akinek kevés pénze van, még kevesebbet engedhessen meg magának, nyögje a kifizetendőket, súlyokkal a hátán.
De valóban csak ennyiről szólna? Hiszen, ahol már ezreket, tízezreket érint az igazságtalanság, pertársaságok alakulnak, összefognak, vagy teljesen ismeretlen emberek segítenek levélben, vagy közvetlenül, ha érzik, mennyire határokat eltaposva, gázolnak át, családokon, embereken, gyermekeken.
Összefogásról szól, újra egyesülésről, kollektív gondolkodásról valójában mindez. S még ha keservesen is, de erre akarja felhívni a figyelmet mélyebb szinten.
Mert tényleg az egységben van az erő, sokunkéban, egymást segítve, egymást felemelve, lelkesítve. Új Földet, Valódi, Igaz Szereteten alapuló létezést teremtve.
Legutóbbi hozzászólások